örmény katolikus egyház: I. Története. A 7. sz-tól többször történt kísérlet a Bizánccal, majd Rómával való unió érdekében (→örmény apostoli egyház). Grigorisz Vkajaszer (1073-85) Szt VII. Gergely p-val (ur. 1073-85) tárgyalásokat folytatott az unióról. 1198-1375: további ilyen irányú részleges törekvések voltak, pl. 1316: az adanai zsinaton. A firenzei uniós zsinat is csak részleges uniót ért el (1439. XI. 22: Exsultate Deo uniós bulla). A →keresztes hadjáratok erőszakos cselekményei nem kerülték el a Ny-i ker-eket felszabadítóként váró örményeket sem, később viszont az örm. kat-okat érték atrocitások az apostoli örmények részéről. 1602: Melkiszedek katholikosz unióra lépett Rómával, ezért 1624: a keleti papok elől Lembergbe menekült. Unióját utóda, Nikol Torossowicz érs. megerősítette, így egészen 1944-ig a lengyo-i örm. egyh. központja Lemberg lett. - A 18. sz. elején új kezdetet jelentettek a →mechitáristák, azóta is ők az örm. kat. egyház életének szervezői. 1740: két katolikus örm. pp. elismerte Abraham (I. Péter) Ardziviant katholikosznak (1742-49). XIV. Benedek p. 1742: megerősítette az örm. katolikus patriarchátus megalakulását. - Róma iránti tiszt-ből minden pátr. fölveszi a Péter nevet, és azt számozzák. 1827 telén Konstantinápolyból kb. 12 ezer örményt (családokat, szerz-eket) űztek a tengerpartra, sokan vízbe fulladtak. Vagyonukat elkobozták, s csak erélyes fr. tiltakozásra adták vissza. Miután sok örményt megöltek, a Porta elismerte az ~at, 1830: felállították a konstantinápolyi érsséget, de az ~at hátrányos megkülönböztetések érték (2x annyi adót kellett fizetniük, mint az ap. örm-eknek). Az ~ az I. vh. alatt súlyos veszteségeket szenvedett, főként a töröko-i egyhm-kben, ahol a törökök nagyszámú kat-t öltek meg (→Örményország, I.). - II. Szervezete. Az ~at 1928: egy Rómában tartott zsinat szervezte újjá. A patriarchátus székhelyét Bejrútba helyezték. A pátriárka címe: a kat. örmények pátr-ja és kilikiai katholikosz. Grigor Agadzsanian bíb. a II. Vat. Zsin-on nagy hírnevet szerzett. 1999-: Nerszesz (XIX. Péter) Tarmouni pátriárka székhelye Ezommár, híveinek száma 392 ezer. - Egyházmegyéi 2004: 1. Fro. (ppség, Párizs, 1986-tól, 30 ezer hívő); 2. Görögo. (ordinariátus, Athén, 1925-től, 600 hívő); 3. Kelet-Eu. (ordinariátus, 1991-től, székhelye Gjumri [Örményo.], 220 ezer hívő); 4. Románia (ordinariátus, 2004: személyi unióban a gyulafehérvári r.k. érs-kel, 823 hívő); 5. Ukrajna (érsség, Lviv [a 14. sz: alakult, 1630-tól kat.], az 1939-es szovjet megszállással kezdődött teljes felszámolása, betöltetlen, a hívek száma ismeretlen [1939: 5000], 2004: csak de iure létezik); 6. Lengyo. (ordináriátus, 1981-től, 2004: személyi unióban a varsói r.k. érsekkel). - 1963: Bécsben, Velencében, Rómában, a fro-i Le Pec-ben és Libanonban (3) össz. 7 örm. papi szeminárium működött. - Több százezer örm. prot. él a világban, főként Marseille-ben (Fro.). - III. Szerzetesrendek. 1. →mechitáristák. - 2. Bzommar papi kongr. 1749: Hovszepian (II. Péter) Jakab pátr. alapította Bejrútban a patriarchátus plébániáinak és misszióinak lelki gondozására. 1963: 40 tagja volt. - 3. →Szeplőtelen Fogantatás Örmény Nővérei. - IV. Az ~ Mo-on. 1. →örmény katolikus püspökség kísérlete Magyarországon. - 2. Az erdélyi örm. ap. vikariátus →Verzár Oxendius halálával megszűnt, 1741-1930: a 4 erdélyi örm. kat. pléb. (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros, Szépvíz) az erdélyi r.k. ppséghez tartozott. A román konkordátummal 1930. VI. 5: megalapították a közvetlenül a Szentszéknek alárendelt →szamosújvári örmény apostoli kormányzóságot, mely 1948 óta de iure továbbra is létezik ugyan, de az örm. pléb-k a gyulafehérvári főegyhm. keretében működnek. Szám L.-**